Az i-Cell támogatja az adatalapú közlekedésfejlesztést

2026 július 27.

Az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének alapja a városokban a forgalmi változások azonosítása és mérése. A járművek GPS-adataiból keletkező, több milliárdnyi adat megfelelő elemzésével hatékonyabbá tehető a forgalomirányítás és olyan prediktív modellek fejleszthetők, amelyek a nap, a napszak és az időjárás kombinációja alapján optimalizálják a közlekedési lámpák beállításait. Ezzel csökkenthetők a dugók és az azzal járó károsanyag-kibocsátás.

Csak az i-Cell által kezelt flották napi szinten milliós nagyságrendben állítanak elő adatokat. Ezek releváns részének további elemzésével forradalmasítható a forgalomszámlálás és a forgalomirányítás – erről Farkas-Németh Zoltán, az ELTE Földtudományi doktori iskola térképész iskola PhD hallgatója beszélt annak kapcsán, hogy doktori értekezéséhez az i-Cell összesen 1200 jármű 14 hónapnyi, mintegy 1,5 milliárd darab anonim adatát bocsátotta a rendelkezésére.

Ezekből a helyzeti és időbeli információt tartalmazó GPS-adatsorozatokból nemcsak az áthaladási sebesség, hanem a forgalom sűrűsége, az útvonalválasztás és a várakozási idők is levezethetők. „44,5 millió adat volt számomra releváns, az adattisztítás után végül 38 millió maradt, ezekből dolgoztam. Azt vizsgáltam, hogy a jármű Budapesten adott időben hol van, milyen irányba és milyen sebességgel halad” – mondta a PhD hallgató. Ezeket az információkat nem lehet egy navigációs mobilalkalmazásból kinyerni, mert ott túl sok a torzító tényező: a pizzafutár vagy akár a mentő is ezt használja, sőt, az illegális gyorsulási versenyzők is bekapcsolják, mert látja a rendőrt.

A kutatás során figyelembe vettek olyan tényezőket, hogy honnan indulnak az autók, hol vannak olyan területek a városban, ahol kevesebb reggeli indítás van, jellemzően hol van 8-9 között autó leállítás stb. Ezeket össze lehet KSH adatbázisokkal hasonlítani, hogy pl. egy adott kerületben milyen a fizetőképes kereslet és így egyéb összefüggések is kiolvashatók. Olyan tendenciákat vizsgáltak, hogy mikor indulnak el a járművek, ha tart a tanév vagy ha iskolai szünet van, mennyivel többen ülnek autóba, ha esik az eső, hogyan befolyásolják a „home office napok” (jellemzően péntek, de kedd és csütörtök is) a forgalmat.

A Szentendrei úton, Budapest egyik fő közlekedési folyósóján a naptípus-hatás csomópontonként 15-80 százalékos (!) forgalomkülönbséget eredményez, ami jól tükrözi a különböző területhasználati jellemzőket. „Tudjuk vizsgálni az időbeliséget: pl. ha a BAH csomópontnál hétfőn 7:00-kor 50 jármű van és ez 6:45-höz képest 30 százalékos növekedés, azt megvizsgálni, hogy ezt a növekmény hova megy tovább: az Erzsébet híd felé, a Széll Kálmán tér felé stb. Ez alapján lehet a lámpákat módosítani, dinamikusan szabályozni a forgalmat, az áramlási volument reprezentálni, vizualizálni” – fogalmazott Farkas-Németh Zoltán.

A mostani forgalomirányítás még nincs arra felkészülve, hogy ezeket az adatokat valós időben tudja használni, de ez a jövő. Az autós ebből csak annyit érzékel majd, hogy mondjuk nem 32, hanem 36 másodpercig lesz zöld a lámpa, vagy pár autóval több tud átmenni a kereszteződésen. A közlekedésbiztonságot is támogatja: fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy melyik útszakaszon mennek gyorsabban, mint a megengedett sebesség, vagy ha egy közlekedési lámpa nélküli szakaszon hirtelen sokan kezdenek fékezni, akkor az balesetet vagy veszélyhelyzetet jelez – magyarázta Farkas-Németh Zoltán.

„Külföldön számos országban ezeket a GPS adatokat megosztják a szolgáltatók az állammal, hogy ezzel további közlekedési fejlesztésekhez járuljanak hozzá. Cégünk a társadalmi felelősségvállalásból fakadó kötelezettségének tartja, hogy az ehhez hasonló kutatásokat anonimizált adatokkal segítse” – mondta az együttműködésről az i-Cell operatív elnöke. Farkas Károly hangsúlyozta: ezek a kutatások hozzájárulnak az i-Cell saját szolgáltatásainak fejlesztéséhez is.