Western csizmás fenegyerekek helyett magasan kvalifikált szakemberek

Magyarországon a közúti áruszállítás a kétezres évek végének átmeneti visszaesése óta az egyik legdinamikusabb fejlődési potenciállal rendelkező ágazat: a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Trendek kiadványának előrejelzése szerint ötévente 10 százalék körüli teljesítménynövekedéssel 2050-re csaknem megduplázhatja az ezredfordulón mért teljesítményét. Miközben az ágazat munkaerőhiánnyal küzd, a csúcsra járatásához szükséges technológiai fejlesztések egyre felkészültebb és képzettebb kollégákat követelnek.

A hazai közúti áruszállítási ágazat teljesítménye az ezredfordulón 18 milliárd tonnakilométer volt évente, mára jóval meghaladja az évi 30 milliárd tonnakilométert, s a szakemberek 25-30 éven belül évi 45 milliárd tonnakilométer körül várják az ágazati teljesítményt. Az eredmények és az optimista előrejelzések hátterében egyértelműen felfedezhetőek az ágazat körüli technológiai fejlesztések, amelyek közül a haszonjármű-ipari innováció mellett kiemelkedő sikertényezőként jelennek meg a flottakövető, azaz telematikai rendszerek.
A telematikai szolgáltatást igénybe vevő áruszállító vállalkozás tíz évvel ezelőtt azt tudta, hogy hol járnak az egyes járművei; mára azonban ennél jóval komplexebb, a költségoptimalizálásban – tehát a versenyképesség megtartásában és növelésében – is nélkülözhetetlen megoldásokat kap. „A közúti árufuvarozás és a mára ettől el nem választható logisztika számára a tervezhetőség az egyik legfontosabb tényező. A tervezéshez pedig információkra és az információk célzott eljuttatására van szükségünk. Mára a telematikai szolgáltatónktól nem csak arra vonatkozó információkat kapunk, hogy hol jár a járművünk, hanem folyamatosan követni tudjuk annak összes paraméterét, információkat kaphatunk a szállított áruról. A telematikai rendszer a szállítmányozás teljes folyamatának monitorozására alkalmas, amivel jelentősen hozzájárul a tervezhetőséghez és költségek optimalizáláshoz” – fogalmazott Varga József, a nemzetközi fuvarozással és logisztikával foglalkozó K és V Kft. ügyvezetője.

A telematikai rendszerek fejlődésének eredményeként jelentőset változott a gépjárművezetők feladata, képzése és a tőlük elvárt kompetenciák köre is. A vezetéstechnikai és a jármű működésével kapcsolatos paraméterek monitorozása lehetővé teszi, hogy minden sofőr a biztonság és a költséghatékonyság keretei között tartva használja a tehergépjárművet, illetve, hogy a telematikai rendszerek által szolgáltatott adatok alapján a pilóták személyre szabott képzéseket kapjanak. „A köztudatban korábban a western csizmát viselő, szabad szájú, az utakat korlátlanul uraló kamionosok képe honosodott meg. Ennek a képnek mára szinte semmi köze sincs a valósághoz. A tehergépjármű vezetőket szigorú követelmények között tartják az elvárások, amelyeket a telematikai rendszereknek köszönhetően tudunk érvényesíteni” – emelte ki Szabó György, a nemzetközi fuvarozó Prévost Hungária Kft. ügyvezetője.
A magyar közúti árufuvarozói ágazat jelenleg munkaerőhiánnyal néz szembe, amelynek egyik oka éppen a mind magasabb elvárásokból fakad. A telematikai rendszerek szolgáltatásait kiaknázó fuvarozó vállalatok a legtöbb esetben a pontos monitoring által mért üzemanyag-megtakarítást a járművezetők dinamikus bérezési rendszerébe építik motivációs elemként, ugyanakkor teljesítményük értékelésében jelentős szerepet játszanak a megfigyelt vezetéstechnikai paraméterek is. „Az egyszerű flottakövetés korszaka végérvényesen lezárult. A telematikai szolgáltatónak nem elég egy alaprendszert kínálnia, csak az ügyfelek igényei szerint végrehajtott fejlesztésekkel tudja megtartani versenyképességét. Mára a telematikai rendszert sok esetben a vállalatirányítási rendszerhez, a raktárnyilvántartást vagy a megrendeléseket kezelő rendszerekhez integráljuk, mert az így megjeleníthető adatok időt és pénzt takarítanak meg ügyfeleinknek” – foglalta össze Farkas Károly, a hazai tulajdonú telematikai szolgáltató, az i-Cell Kft. operatív igazgatója. (A Prévost Hungária Kft. és a K és V Kft. egyaránt idén tíz esztendeje az i-Cell Kft. partnere.)

A közúti fuvarozói ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a KTI Trendek kiadványának 2013-as adatai szerint Magyarországon a teljes áruszállítás 75,5 százaléka közúton, 20,5 százaléka vasúton, 4,1 százaléka pedig vízen történt. Ugyancsak 2013-ban a közúti árufuvarozás aránya az Egyesült Királyságban, Dániában és Olaszországban 86 százalék, míg Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban és Írországban a 90 százalékot is meghaladta.