A télies időjárás a mindennapos közúti közlekedés során is megváltozott feltételeket teremt: az utak csúszósabbak és a látási viszonyok a gyakrabban leszálló köd miatt rosszabbak. Korábban is sötétedik, ráadásul a közelgő karácsonyi láz miatt a közlekedés minden résztvevőjének kicsit sietősebb is a dolga. Egy hazai tulajdonú telematikai vállalat által regisztrált járműadatokból azonban kiderül, hogy a rossz idő ellenére sem vezet mindenki feltétlenül körültekintőbben.

Az i-Cell Kft. több mint 500, városi áruszállításban résztvevő, passzív közlekedésbiztonsági eszközzel felszerelt járművön végzett adatelemzésére támaszkodva hasonlította össze az autósok nyári és télre forduló vezetési szokásait, járműkezelési technikáját. A közlekedésbiztonsági eszköz az első ütközésveszély, az irányjelzés nélküli sávelhagyás, a követési távolság, a gyalogos/kerékpáros/motorkerékpáros veszélyhelyzetek, valamint a sebességkorlátozások túllépésének felismerésére képes. Az eszköz által rögzített adatok – majd az adatbázisból kinyert statisztikák – alapján pedig pontosabb képet kaphatunk a két évszak vezetési tendenciáiról és legjellemzőbb veszélytípusairól.

A 2017 novembere során kinyert adatokból elsősorban a sebességtúllépésre, az első ütközésveszélyre és a követési távolság betartására vonatkozó riasztások eseményeinek növekvő gyakorisága mérhető. A beküldött adatok túlnyomórészt (57%-ban) sebességtúllépésekről tanúskodnak, ráadásul ezekben az esetben a vizsgált autósok a sebességkorlátot több mint 35 km/órával lépték túl!

Az elemzés alapján fény derült arra, hogy hiába fordult zimankósabbra az idő, a sofőrök még a nyáron (2017 júliusában) alkalmazott tempóhoz képest is vakmerőbbek, holott ebben az időszakban a szokottnál defenzívebb és kiegyensúlyozottabb vezetésre lenne szükség a balesetmentes közlekedéshez.

„Tarthatja magát valaki bármilyen rutinos sofőrnek, vehet be bármennyi kanyart a tökéletes íven fordulva, és lovagolhat meg számtalan zöldhullámot, egyénileg jól vezetni és tudatosan, a többi emberre odafigyelve közlekedni két teljesen különböző dolog. A közlekedésbiztonsági eszközök a nyáron mért adatokhoz képest novemberben 26%-kal több ütközésveszélyt észleltek, ami azt jelenti, hogy a sofőrök ez idő alatt, csak emiatt legalább 3.000 alkalommal kerültek kisebb-nagyobb veszélyhelyzetbe. Azt is látjuk, hogy 47%-kal lett gyakoribb a gyalogosokat túl közel észlelő riasztások száma is. A havazások és a fagypontkörüli hőmérséklet miatt az eszközök által észlelt közlekedési konfliktusok száma becsléseink szerint, a tavalyi adatokból kiindulva, összességében akár 15%-kal is megnőhet majd. Vigyázzunk egymásra az utakon, hiszen mindenki a családja körében szeretné tölteni az ünnepeket, amihez az átgondolt és a mindenkori időjáráshoz alkalmazkodó vezetési kultúra is elengedhetetlen. A téli időjárásra nem elég csak az autónkat felkészítenünk. Sofőri „határaink” megismerése is fontos” – hangsúlyozta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

Az i-Cell Kft. ügyfelei évente sokmillió kilométert tesznek meg Európa-szerte az utakon, ezért a közlekedésbiztonsággal és a defenzív vezetési kultúrával kapcsolatos szemléletformálás kiemelt helyen szerepel a telematikai vállalat életében.

Koccanásos baleset: drága és időrabló

A koccanások, más néven ráfutásos balesetek egy kis beruházással megelőzhetőek.

Mindenki, aki akár csak egyetlen kilométert is tett meg közúti járművel, tisztában van azzal, hogy a koccanás a legbosszantóbb baleset-forma: kisebb-nagyobb károkat okozhat, a KRESZ szerint az a hibás, aki hátul halad, kivéve, ha hirtelen bevágnak elé. Ezt pedig nagyon nehézkesen lehet bizonyítani, vagyis kész a baj, áll a bál. Az effajta baleset olykor sajnos a motort is érintheti, de kisebb ütközésnél is sokba kerülhet a javítás. (…)

Újítással a közlekedésbiztonságért      

A Goodyear innovatív kutatással segítené a biztonságos közutak ügyét – ráadásul már ebben az ügyben sincsenek egyedül.

A gumigyártó cég „Vezetés közben első a biztonság: A közlekedésbiztonság javítása kezdő gépjárművezetők számára” címmel 2012. óta publikálja a legfrissebb, közúti biztonsággal kapcsolatos felmérését, melynek eredményeit rendre megosztja a legbefolyásosabb döntéshozókkal és kutatókkal, azért, hogy közösen javíthassanak a közlekedésbiztonságon. (…)

A Safe Driver helyettünk is vigyáz a gyermekünkre.

Egy szülő számára gyermeke biztonsága a legfontosabb. Az óvó anyák és apák igyekeznek közelről, s messziről is vigyázni csemetéjükre, aki az évek múlásával természetesesen egyre távolabb kerül tőlük, egyre önállóbbá válik. Először óvodába megy, majd iskolába, majd telefont kap, hogy minél könnyebben át lehessen hidalni az egyre nagyobb távolságot. Ennek a folyamatnak az egyik legkomolyabb állomása, mikor a gyermek eljut a jogosítvány megszerzéséig. És mivel önálló jövedelemmel még nem rendelkezik, törvényszerű, hogy a szülői járműre fáj majd a foga. (…)

Ön a vezetés minden pillanatában kellően odafigyel?

Jól láthatóság nélkül nincs közlekedésbiztonság, nincs biztonságos közlekedés.

Kis sebességnél, nagy sebességnél, városban, autópályán, autóval, motorral vagy éppen gyalogosan: a közlekedésben látni és látszani kell, hogy minél kevesebb és kevésbé súlyos baleset történhessen. Mindig körültekintőnek és figyelmesnek kell lenni. Figyelni kell a saját járművet, a közlekedés többi résztvevőjét, a táblákat, az útfestéseket, a szaporodó útfelújítások miatti eltereléseket, a gyalogosokat, a biciklistákat, a közlekedési lámpákat, és az olykor hirtelen felbukkanó, megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveket. Figyelni kell, reagálni kell, megelőzésre lehet szükség. (…)

A tudományos-fantasztikus filmekben már régen megjelent a sofőr nélküli autó mint a nem túl távoli jövő egyik ikonja. Bár az automatizált vezetés mára kézzelfogható közelségbe került, jelenleg technikai és jogi szempontból egyaránt akadályai vannak, hogy a sofőrből valóban utas legyen. Az új kor felé haladás egyelőre csak fokozatos, ám számos vezetéstámogatási megoldás már most is támogatja a kényelmes és biztonságos közlekedést.
(…)

A biztonságos közlekedést számos szubjektív tényező befolyásolja, köztük a sofőr egyéni felelősségérzete, ébersége, és persze gyakorlottsága. A cégautós flották kiépülésével párhuzamosan ugyanakkor előtérbe került egy újabb, vezetésbiztonsági kérdés is: kié az autó? A közlekedési és flottakezelő cégek már erre is keresik a választ. (…)